Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Agache, Aurel Dionisie

2001. május 25.

Máj. 24-én rendőrök keresték fel Kézdivásárhelyen Héjja Dezső elítéltet, és tudomására hozták, hogy Bukarestből megérkezett a nevére szóló letartóztatási parancs, közölték vele, hogy a megyei rendőrség fogdájába kísérik. Az elítélt súlyos közúti baleset nyomán ágyhozkötött beteg, időközben rosszul lett, s kórházba került. Az öt elítélt közül csak Héjja Dezső él az országban, a többi négy külföldön ismeretlen lakhelyen tartózkodik. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia közölte, hogy a többi elítéltet az Interpol segítségével kísérelik meg hazahozni. (Iochom): Agache-ügy. Letartóztatási parancs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2001. augusztus 11.

Aurel Dionisie Agache, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt milicista őrnagy fia hajlandó "egyénileg" megkegyelmezni édesapja "gyilkosainak", ha azok teljesítik az általa megszabott feltételeket. Az Agache család megkegyelmezne az 1989-es események során meglincselt kézdivásárhelyi milicista őrnagy "gyilkosainak", ha az elítéltek jelentkeznek a román rendőrségen, hogy bebörtönzésük után "elintézzék" a kegyelemadás formaságait. Aurel Agache második feltétele, hogy Pajzs Ottóék ismerjék el bűnösségüket, és írott vallomásban, részletesen számoljanak be mindarról, amit a végzetes napon tettek, emellett válaszoljanak összes, az üggyel kapcsolatos kérdéseire. "Az Agache család külön-külön valamennyi gyilkosnak megkegyelmez, aki teljesíti a felsorolt feltételeket" - áll a milicista fiának közleményében. Az elhunyt rendőrtiszt fia továbbá felhívja az elítéltek figyelmét arra, hogy alaposan gondolják meg ajánlatát, mert "ez az utolsó lehetőségük, hogy megszabaduljanak az elkövetett gyilkosság következményeitől". "Amint tapasztalhatták, az RMDSZ összes intrikája fölösleges volt. Azok a politikusok, akik melléjük álltak, választási jelképként használták fel ügyüket, most kényelmes társadalmi helyzetben vannak, és pompában, luxuskörülmények között töltik szabadságukat. Közben a két gyilkos börtönben ül, és a másik három körül is szorul a hurok" - állapította meg az Agache fiú, aki leszögezte azt is, újabb alternatívaként "felkínálja" a büntetések felének letöltését is. Az Agache család június közepén levélben fordult az államelnökhöz, amelyben felhívták Ion Iliescu figyelmét: ha kegyelemben részesíti az elítélteket, szembe kell néznie a család átkainak következményeivel. Ivácsonyi József, Frunda György ügyvéd-szenátor segédje elmondta, az elnöki kegyelem megadásában nem sokat számít az Agache család közbenjárása. Ivácsonyi kifejtette, tervük szerint jövő héten terjesztik elő azt az iratcsomót, amelyben az elítéltek elnöki amnesztiában való részesítését kérik. Várhatóan még ebben a hónapban a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé is eljuttatják az Agache-ügyet. Napirendre került az is, hogy Aurel Agache fia 1999. decemberében Románia legfelsőbb ügyészénél jelentette fel Luppinger Attila nyugalmazott főügyészt és Fábián Károly ügyészt, akikről úgy véli, visszaéltek hatalmukkal a vád összeállításakor, emellett a vádlottak érdekeit képviselték. Luppinger főügyész 1992. július 14-i átiratában közölte a családdal, hogy az ügyészség vizsgálatai nem igazolták egyértelműen a vádlottak bűnösségét, ám az iratcsomó alapján a fővárosi bíróság elítélte a vádlottakat. /Farkas Réka: Agache ultimátuma. Kegyelmet hirdet a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

2001. december 5.

Dec. 3-án tárgyalta a Kovászna megyei törvényszék az Agache-család ama beadványát, melyben az elítéltekre kiszabott kártérítés kényszer-végrehajtási ítéletének kimondását kérték. A súlyos börtönbüntetés mellett ugyanis az öt elítéltet ötven-ötven millió lej kártérítés kifizetésére kötelezték. A tárgyalásra a börtönből Sepsiszentgyörgyre szállították Reiner Antalt és Héjja Dezsőt. Az ügy kapcsán tárgyalták Reiner Antal fellebbezési kérelmét is, amelyben a kényszer-végrehajtás elengedését igényelte, ártatlanságára és arra hivatkozva, hogy anyagi körülményei nem teszik lehetővé a megítélt összeg kifizetését. A tárgyalás során Héjja Dezső kemény szavakkal vádolta a felperest, utalva a meglincselt őrnagy cselekedeteire. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy egyik fia ismét "felajánlotta" a kártérítésről való lemondást, ha az elítéltek elismerik bűnösségüket, s egyben Héjját újabb perrel fenyegette meg állásfoglalásáért. A törvényszék ezután kimondta a kényszervégrehajtási ítéletet és egyben elutasította Reiner folyamodványát. /(Flóra Gábor): Kényszer-végrehajtási ítélet az Agache-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2001. december 27.

Aurel Dionisie Agache, az 1989. decemberi diktatúraellenes lázadás idején Kézdivásárhelyen megnyilvánuló népharag áldozatává esett milicista őrnagy fia elektronikus postán terjeszt ezekben a napokban egy Az Agache-ügy - mérleg és perspektívák című, saját maga által összeállított rafinált irományt, amely egyszerre védőbeszéd a letűnt kommunista rezsim és verőlegényei mellett és vádirat a rendszert megdöntők és kiszolgálóit felelősségre vonók ellen. A propagandaanyag elégtétellel üdvözli a jelenlegi román államhatalom magyarellenes megtorló intézkedéseit, s további példastatuáló akciókat sürget mindazon ártatlanul megvádoltakkal szemben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./

2002. január 24.

Magyar igazolványt akar igényelni Aurel Dionisie Agache is, akinek az apjával, Agache őrnaggyal a népharag végzett 1989 december 22.-én. A fiú nem tartja magát magyarnak, de igényli, hogy ezzel bizonyítsa a törvény abszurd voltát. Úgy gondolja, hogy megkaphatja a magyar igazolványt, mert az anyja magyar és ő is folyékonyan beszél magyarul. /Magyar igazolványt akar igényelni Aurel Dionisie Agache. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. március 25.

A román nyelvű újságok a Héjja Dezsőnek adott elnöki kegyelem ellen foglaltak állást. Aurel Dionisie Agache /Agache fia/ azzal vádolta meg az államfőt, hogy erkölcsi bűnrészességet vállalt apja gyilkosaival, akinek ezért soha nem fog megbocsátani. Mexikói hivatalos látogatásán Ion Iliescu államelnök Héjja Dezső kapcsán román újságírók kérdésére válaszolva elmondta: Héjja nem bírja ki a börtönbüntetést, tehát normális gesztus volt részemről, hogy megkegyelmeztem neki. Iliescu közölte, hogy döntése végleges és visszavonhatatlan. /Iochom István: Agache-ügy. Iliescu nem vonja vissza az elnöki kegyelmet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2002. szeptember 21.

Szept. 20-án a sepsiszentgyörgyi bíróságon ítéletet hirdettek abban a perben, amelyben Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia kezdeményezett becsületsértésért Héjja Dezső ellen, amikor Héjja állítólag letaknyosozta ifj. Agachet múlt év december 3-án. Héjja Dezsőt felmentették, és egymillió lejes pénzbüntetésre, valamint százezer lejes perköltség visszafizetésére ítélték. /(Iochom): Becsületsértési per. Héjja Dezsőt felmentették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2002. október 3.

Dionisie Agache, a Kézdivásárhelyen 1989 decemberében meglincselt milicista fia megkapta az értesítést: pár hónapja igényelt magyar igazolványát az erre vonatkozó indokokat felsorakoztató levele nyomán mégis kibocsátják. A post mortem ezredessé előléptetett egykori gazdasági rendőr fia a nyújtódi plébánostól kért igazolást, mely szerint vegyes családból származik (anyja, Agache Ilona magyar nemzetiségű), és az igazolvány igényléséhez szükséges iratokat le is tette a kézdivásárhelyi irodában. /Bartos Lóránt: Agache magyar igazolványt kapott. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2002. október 8.

Okt. 7-én Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia Ionel Milos, a kézdiávásárhelyi rendőrség felügyelője jelenlétében Esztelneken lefoglalták Reiner Antal házát és az ingatlanhoz tartozó kertet. Az Agache család a néhai őrnagy gyilkossági perében elítélt öt kézdivásárhelyitől fejenként 52 234 800 lejes erkölcsi és bírósági perköltséget követelt. Ifj. Agache elmondta: a mai árfolyam szerint 70 milliót követel, és Reiner esztelneki ingatlanja a sepsiszentgyörgyi bírósági szakértő véleményét figyelembe véve hamarosan kalapács alá kerül. Ha három árverés után sem kerül gazdája, akkor az ingatlan Reiner tulajdonából ifj. Agache birtokába megy át. Ami Héjja Dezsőt illeti, a számára megítélt 52 millió lejt a nyugdíjából tartják vissza. A három, Magyarországon tartózkodó elítélt esetében ifj. Agache Magyarországon nemzetközi per keretében próbálja majd felhajtani az Agache családnak megítélt kártérítést. /(Iochom): Agache-ügy. Kényszervégrehajtás Esztelneken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2002. november 1.

Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia újabb beadványában a vagyonközösség megszüntetését kérte a bebörtönzött Reiner Antal lakása ügyében, az ingatlan ugyanis két családé. /(Iochom): Újabb per. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2003. február 22.

Újabb tárgyalást tartottak febr. 21-én a Reiner Antal versus Aurel Agache Dionisie polgári perben. Mint ismeretes, Agache azért indított eljárást a börtönből nemrég kiszabadult esztelneki lakhelyű férfi ellen, hogy be tudja hajtani az 1999-ben született végleges bírósági döntés nyomán neki megítélt 50 millió lejes kártérítést. Chiper Jenica ítélőbíró elfogadta az Agache által benyújtott iratcsomót, és arra kérte az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt milicista fiát, hogy márc. 17-re, a következő tárgyalás időpontjára szakértővel értékeltesse fel az Reiner esztelneki házát. Ötvös Zoltán ügyvéd beadványt nyújtott be az ítélőbírónak, amely szerint Bugár Lenke (Reiner volt felesége) nem hajlandó kivonulni a vagyonközösségből, hanem külön telekkönyveztetni szeretné az ingatlan őt megillető részét. A tárgyalás után Agache és Reiner találkoztak a bíróság udvarán. Agache ajánlatot tett a feketehalmi börtönből szabadult férfinak: a B1 televízióadó Igazságmondó gép című műsorában hazugságvizsgáló gépre kötve tegyenek fel egymásnak tíz-tíz kérdést annak érdekében, hogy fény derüljön az igazságra. /Bartos Lóránt: Reiner Antal a tévében? = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2003. május 21.

A múlt hét elején került sor az Aurel Dionisie Agache és Reiner Antal között zajló vagyonmegosztásért folytatott per újabb tárgyalására. Az ügyet ismét elhalasztották, június 9-ére, mert nem érkezett meg a vagyonfelértékeléssel foglalkozó szakértők névsora. Az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt népnyúzó milicista őrnagy legnagyobb fia azért kezdeményezett tárgyalást a másfél évi börtön után februárban szabadult Reiner ellen, hogy be tudja hajtani rajta a - két évvel ezelőtt jogerős bírósági döntéssel megítélt - mintegy 70 millió lejt kitevő erkölcsi és anyagi kártérítést. Reiner egyetlen vagyona esztelneki házrésze, az ingatlanban viszont rajta kívül volt felesége, a Magyarországon élő Bugár Lenke, valamint az esztelneki Vass család tagjai is résztulajdonosok. Az ún. Agache-bűnperben Reiner ellen tanúskodó Várdó Vilmos és neje, Gizella most kijelentették, hogy nem is ismerik Reinert, jóllehet 1991-ben és 1997-ben keltezett nyilatkozatukban azt mondták, hogy Reiner ott volt az 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén meglincselt rendőrtiszt agyonverői között. Reiner ezt hallva a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, a per újratárgyalását kérve. Viorel Voiculescu, a kézdivásárhelyi rendőrség egyik munkatársa a napokban újra kihallgatta Reiner Antalt. Az ügyben történt váratlan fordulat ellenére az RMDSZ folytatja a gyűjtést a kisemmizett, beteg Reiner megsegítésére. Néhány hete a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa is felhívást intézett az amerikai magyarsághoz a politikai koncepciós perekben meghurcolt, börtönbüntetést szenvedett Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére. /K. Gy.: Agache még mindig pereli Reinert. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2003. november 7.

A Brassó megyei Feketehalom megyei jogú városban lakó ifj. Aurel Dionisie Agache megkapta a strasbourgi Emberjogi Bíróság második kamarájától a választ ez év júl. 2-án kelt beadványára. A bíróság arról értesítette, hogy írásban kapja majd meg a bíróság döntését, és ezért nem kell Strasbourgba utaznia. Ha a bíróság ezt szükségesnek látja, arról külön értesítik. Ifj. Agache második beadványában a román igazságszolgáltatás, illetve Luppinger Attila egykori megyei főügyész és Fábián Károly ügyész ellen emelt kifogást az Agache-per évekig tartó elhúzódása miatt. /(Iochom): Újabb strasbourgi beadvány (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

2003. november 12.

Nov. 10-én a kézdivásárhelyi bíróságon alig pár percig tartott az Aurel Dionisie Agache, a néhai milicista őrnagy legidősebb fia Reiner Antal esztelneki ingatlanjának megosztásáért a múlt év novemberében indított pere. Jenica Chiper ítélőbíró közölte az érintettekkel, hogy az ügyben semmiféle előrelépés nem történt, a bíróság által kijelölt brassói építkezési szakértő nem adott életjelt. A következő tárgyalás időpontját dec. 8-ra tűzték ki. /(Iochom): Tizenegyedszer is halasztottak (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

2003. november 20.

Aurel Dionisie Agache nov. 17-én megkapta a brassói táblabíróság végzését, miszerint nem indítanak bűnvádi eljárást hivatali visszaélés és mulasztás címén Fábián Károly és Luppinger Attila ügyészek ellen. Fábián Károly szakmai hozzáértéssel végezte a gyilkossági ügy kivizsgálását, ezért elutasították ifj. Agache fellebbezési kérését, és háromszázezer lej perköltség kifizetésére kötelezték őt. /(Iochom): Nem indul bűnvádi eljárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

2005. január 13.

Január 12-én tartották a kézdivásárhelyi bíróságon Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia Reiner Antal ellen indított perének huszonegyedik tárgyalását. A bíró bejelentette: január 26-án fognak alapfokon ítéletet hirdetni. /Iochom István: A huszonegyedik tárgyalás (Agache-per. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

2005. január 28.

Huszonegy tárgyalás után, január 26-án a kézdivásárhelyi bíróságon alapfokú ítélet született az Aurel Dionisie Agache versus Rainer Antal perben. Rainer esztelneki házának ezentúl két tulajdonosa lesz: az egyik ifjú Agache, a másik pedig Rainer exfelesége, Bugár Lenke. Az ítélet közlése után Rainer Antalnak tíz nap áll majd rendelkezésére, hogy a megyei törvényszéken megfellebbezze a kézdivásár­helyi bíróság döntését. /(Iochom): Rainer albérlő lesz saját házában? (Agache-ügy) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./ Előzmény: Az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt népnyúzó milicista őrnagy legnagyobb fia, Aurel Dionisie Agache azért kezdeményezett tárgyalást a másfél évi börtön után 2003. februárjában szabadult Reiner ellen, hogy be tudja hajtani rajta a – két évvel ezelőtt jogerős bírósági döntéssel megítélt – mintegy 70 millió lejt kitevő erkölcsi és anyagi kártérítést. Reiner egyetlen vagyona esztelneki házrésze.

2007. október 1.

Pert nyertek a román állam ellen a köztudatban Agache-ügyként elhíresült történet szereplői. Szeptember 27-én hirdetett ítéletet az Európai Emberjogi Bíróság. Reiner Antal, Paizs Ottó, Konrád János és Héjja Dezső azért tettek feljelentést az európai intézménynél, mivel úgy ítélték meg, hogy a román igazságszolgáltatás részrehajló volt, és szubjektíven viszonyult ügyükhöz. A négy kézdivásárhelyi férfi ellen a rendszerváltást követően pert kezdeményezett Aurel Dionisie Agache, az 1989 decemberében meglincselt Aurel Agache milicista legnagyobb fia, aki úgy vélte, hogy apja haláláért az említettek felelősek. Agache, a post mortem ezredesi rangra emelt milicista 1989 decemberéig a kézdivásárhelyi milícia gazdasági osztályának volt a munkatársa, a forradalomkor azonban a céhes város főterén a népharag áldozata lett. A strasbourgi bíróság most úgy határozott, az ötéves ügyvizsgálati idő, valamint az alapfokon, táblabíróságon és a legfelsőbb bíróságokon három éven és négy hónapon keresztül zajló peridő túlságosan hosszadalmas egy normálisan működő igazságszolgáltatási rendszerben, ugyanakkor úgy véleményezett, hogy a négy felperesnek nem volt lehetősége szembesülni az Agache által állított, állítólagos bűnösségüket bizonyító tanúkkal. A strasbourgi bíróság szerint a tanúkat egyetlen kivétellel nem egy román törvénybíró, hanem más, államapparátusi szerv hallgatta ki. Reiner Antal nem érte meg, hogy az Európai Emberjogi Bíróság ítéletét kézbe vehesse. 2006. november 25-én hunyt el, 57 évesen. Abban a házban, amit az erdélyi társadalom összefogásával a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítványnak sikerült megvásárolnia. Az alapítvány azért vette meg a házat, hogy az apja halála miatt kártérítési civil pert indító és azt megnyerő Aurel Dionisie Agache ne tudja elárvereztetni. Reiner összesen húsz hónapot töltött börtönben, majd elnöki kegyelemben részesült. /Bartos Lóránt: Agache-ügy: utolsó felvonás? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. november 29.

Tucatnyi felső-háromszéki besúgó álnevének jutott birtokába a Krónika napilap. Egy 1984. augusztus 28-i, kézdivásárhelyi keltezésű, egyetlen gépelt oldalnyi jegyzőkönyvről van szó, amelynek kíséretében az 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén népharag áldozatává lett Aurel Agache, a helyi milícia gazdasági osztályának őrnagya tizenkét besúgó álnevét és dossziéját, valamint tizenhárom nyomozati iratcsomót adott át kollégáinak, Ioan Banciu főhadnagynak és Aurel Grama hadnagynak. Egyelőre talány, hogy kik lehetnek azok a személyek, akik Agache őrnagynak embertársaikról jelentettek. Erről a dokumentumot a laphoz eljuttató Aurel Dionisie Agache, az elhunyt őrnagy nagyobbik fia sem tudott beszámolni. Szerinte ez aligha tudódik ki, miután 1989. december 22-én, a romániai rendszerváltozás kirobbanása napján a tömeg a városi milícia épületéből és lakásukból is kidobálta és megsemmisítette az iratokat, a Krónikának átadott irat pedig a lakásukban megmaradt egyetlen dokumentum. A jegyzék szerint a besúgók közül Dumitru, Lipinka és Vasile az akkori állami kereskedelmi vállalatról (ICS) jelentettek. Csernáton községért egy Koday Z. fedőnevű személy „felelt”, a Munka Szövetkezetről Tibi, a városgazdálkodási vállalatról Torok (Török?), az egykori kereskedelmi lerakatról (ICRA) Cojoaca, a kórházról pedig Jenő jelentett. A besúgók között szerepel Deák Sándor, Peri Ion, Orban és Andrei fedőnév is, ezekről nem derül ki, hogy milyen intézményekről kellett jelentéseket tenniük. /Bartos Lóránt, Benkő Levente: Ki fújt Agachénak? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

2009. január 28.

Január 26-án került sor a negyedik és egyben utolsó perújrafelvételi tárgyalásra a bukaresti legfelsőbb bíróságon, melyen a jogorvoslattal élő peres fél ellenfeleként Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia is jelen volt. A per tárgya Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása volt. Agache a tárgyalás elnapolását kérte, azzal érvelve, hogy Filip Orbán Daniella Kamillának 1992, míg Konrád Jánosnak 1991 óta nincs kézdivásárhelyi lakhelye, amit a tárgyaláson jelen levő ügyész elvetett, mondván, kettejüknek nincs semmiféle aktív szerepük a mostani perben, csupán Paizs és Héjja kérte a perújrafelvételt. Ezzel az állásponttal a kilenctagú bírói testület is egyetértett, és a perirat érdembeni tárgyalásáról döntött. Aurel Dionisie Agache azt kérte, hogy csak Paizs Ottó esetében hagyják jóvá a perújrafelvételt, a másik elítéltét pedig utasítsák el. Az ügyész Paizs Ottó kérésének elfogadását, míg Héjja Dezsőé elutasítását javasolta. Ez azt jelenti, hogy csak Paizs Ottó iratcsomóját küldik vissza alapfokú újratárgyalásra, ami gyakorlatilag a bűnügyi per beszüntetését is jelent(he)ti, mivel Paizs Ottó tette mára már elévült. Ugyanakkor a bírói testület Héjja Dezsőt 300 lejes perköltség kifizetésére kötelezi, amiből 200 lej az ügyvédi tiszteletdíj. /Iochom István: Paizs Ottó tette elévült (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

2009. február 5.

2008. április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai kézdivásárhelyi milicista őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget, arra hivatkozva, hogy a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását. A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, hogy apja személyi dossziéjában olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában 1989. december 22-én a népharag áldozata lett. A Kovászna megyei rendőrség szerint a titkosítás feloldása precedenst teremtene. A taláros testület helyt adott a felperes kérésének, és arra kötelezte a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968–1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemezéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját. /Iochom István: A felperes javára döntöttek (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

2011. október 6.

Kártérítés az Agache családnak
A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság október 4-én kihirdetett ítélete a román államot 4800 euró erkölcsi és 650 euró anyagi kártérítés fizetésére kötelezi az Agache családnak. Ez a család második megnyert pere, 2009 októberében a nemzetközi bíróság 25 000 eurós erkölcsi kártérítést ítélt meg számára.
Az elmarasztalás okaként a nemzetközi bíróság többek között eljárásbeli hibákat, az időhúzást említi, a román hatóságok késve vagy egyáltalán nem intézkedtek, ami megengedhetetlen egy jogállamban – állítja az indoklás, mely szerint a román állam több szempontból is megszegte az emberi jogok európai egyezményének az élethez való jogra vonatkozó cikkelyét, nem tett meg mindent a felperes támogatásáért a végleges bírósági döntés meghozatalában. Aurel Agache milicista őrnagyot az 1989-es decemberi események hevében Kézdivásárhely főterén a felbőszült tömeg meglincselte. Fia, Aurel Dionisie Agache több pert indított, egy nőt és négy férfit vádolt apja meggyilkolásával. A román igazságszolgáltatás több év szabadságvesztésre ítélte a vádlottakat. Egyikük letöltötte börtönbüntetését, mások különböző okok miatt megúszták, egy személy időközben elhunyt. Az elítéltek a nemzetközi bírósághoz fordultak, s 2007-ben erkölcsi és anyagi jóvátételt nyertek. Az Agache család eljárásbeli mulasztásért nyert pert a román állammal szemben.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998